Fösvény Jack és a lidércfény – honnan jön a töklámpás? 🎃🔥
Halloween-sorozatunk harmadik részében a leghíresebb Halloween-jelkép nyomába eredünk. Kiderül, hogy a töklámpás története egy mocsárban kezdődik.
A bolond tűz
Évszázadokon át mesélték, hogy éjjel, lápok és mocsarak fölött különös fények imbolyognak. Latin neve ignis fatuus, azaz „bolond tűz”. A legendák szerint ezek a fények letérítik az utazót az útról, és eltűnnek, amint közelebb megy hozzájuk.
Az angolok egyik neve erre a jelenségre a „Jack with the lanthorn”, vagyis „lámpás Jack” volt, már az 1650-es évekből. A rövidebb „jack-o'-lantern” alak 1750 körül terjedt el. A szó tehát eredetileg nem tököt jelentett, hanem lidércfényt.
A magyar lidérc is tüzes
A magyar néphitben is él a lidércfény. A lidérc a hiedelmek szerint éjjel tüzes fényként, lidércfényként vagy tűzmadárként repül. Amikor a kéményen vagy a kulcslyukon át ki-be jár, lángokat szór maga után. A váratlanul felbukkanó éjszakai fényeket régen gyakran a lidérc művének tartották.
Fösvény Jack parazsa
Írországban a lámpás Jacknek saját története is lett. A 19. században nyomtatásban is megjelent legenda szerint egy Fösvény Jack nevű ember meghívta az ördögöt egy italra, de nem akart fizetni. Rávette, hogy változzon pénzérmévé, aztán a zsebébe tette egy ezüstkereszt mellé, így az ördög nem tudott visszaváltozni. Csak akkor engedte el, amikor az ördög megígérte, hogy egy évig békén hagyja, és a lelkét sem viszi el.
A következő évben Jack felcsalta az ördögöt egy fára, és keresztet vésett a kérgébe. Az ördög csak akkor jöhetett le, amikor újabb tíz év nyugalmat ígért. Jack halála után a mennybe nem engedték be, a pokolba pedig az ördög nem vitte, hiszen megígérte. Csak egy izzó parazsat adott neki útravalónak. Jack egy kivájt répába tette, és azóta azzal bolyong a sötétben.
Répából tök
Írországban és Skóciában az emberek ijesztő arcokat faragtak répába, és az ablakba vagy az ajtó mellé tették, hogy elriasszák Jacket és a többi kóbor szellemet. Az ír és skót bevándorlók Amerikában is folytatták a szokást, csak ott a tök volt kéznél. A faragott tökre vonatkozó „Jack-o-lanthorn” már 1828-ban megjelenik az amerikai angolban. Az első nyilvános beszámoló egy Halloweenre faragott töklámpásról 1886-ból, a kanadai Kingstonból való.
Washington és a lángoló folyó
És mi a lidércfény valójában? 1783-ban George Washington és Thomas Paine azon vitatkozott, mitől lángolnak a mocsári fények. Mindketten gázra gyanakodtak. A katonák egy pontonnal kieveztek a New Jersey-i Millstone folyóra, hosszú rudakkal felkavarták az iszapot, és lángot tartottak a víz fölé. Hatalmas lobbanás lett belőle. 🔥 A kísérletet a Rutgers Egyetem kutatói 2008-ban újra elvégezték.
A legelterjedtebb magyarázat szerint a mocsárban bomló növényekből metán szabadul fel. Egyes kutatók szerint a baktériumok által termelt foszfin magától meggyullad, és ez lobbantja be a metánt. Ez az elmélet azonban nem mindenki szerint bizonyított, a lidércfény pontos oka ma sem teljesen tisztázott.
Szóval ha idén töklámpást faragtok, gondoljatok rá: valójában egy mocsári tüzet utánoztok. Vagy Fösvény Jack parazsát. 😉
Következő, záró részben: hol gyújtanak ma is nagy tüzet Halloween éjjelén? Elmegyünk Edinburgh-ba.
